Ñëó÷àéíûå ñëîâà.

áåçìîëâñòâîâàòü
tacere [taceo, tacui,

íàñòðîèòü
tendere [o, tetendi,

òîëêîòíÿ
stipatio [onis, f]

âûñîêîìåðíî

arroganter (dicere; facere); superbe; insolenter; ferociter;



Âåðíóòüñÿ íàçàä
Ÿíäåêñ.Œåòðèêà © áûñòðî-ñàéò | Íàâåðõ ^