апоплексия
apoplexia [ae, f];
полновластный
omnem potestatem habens
прошлое
praeteritum [i, n];
tempestas (tempestas adversa;
mala;
turbida;
atra tempestas furit);
vis caeli;
+ там из-за непогоды мы остановились ibi propter tempestatem morati sumus.